Sissi Erzsébet királyné karácsony Gödöllő budai Vár

Különleges és egyedi karácsonyi ajándékok Gödöllőn – Sissi, Erzsébet királyné korában

Száznyolcvannégy éve, 1837. december 24-én született Münchenben Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia bajor hercegnő, későbbi osztrák császárné és magyar királyné.

Sissi (Sisi) vasárnap este 10 óra 43 perckor, éppen Karácsony Szent estéjén jött a világra. Egy foggal a szájában látta meg a napvilágot, ami a hagyomány szerint rendkívüli pályát és nagy szerencsét jelöl. „Szerencsefog, mondta mindenki szakavatottan, amikor csodálkozva szemügyre vették az újszülöttet. Ám ez a leányka amúgy is csak a szerencse kegyeltje lehetett, mert mi más lehetne az, aki szenteste született? Erzsébet Amália Eugéniára – mert ezeket a neveket kapta a keresztségben – minden bizonnyal gondtalan élet vár, mikor eljön majd az ideje, jó partit csinál, talán hercegné lesz, vagy ki tudja, még királyné is lehet belőle” – így írt Sissi születéséről Sigrid-Maria Grössing német történész-írónő.

Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern). Anyja, Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. A házaspár tíz gyermeke közül Erzsébet negyedikként jött világra. Gyermekkorát a bajor királyi udvartól távol, apja müncheni palotájában, vagy a család nyári, possenhofeni rezidenciáján töltötte.

***

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet I. Ferenc József császár, Erzsébet királyné karácsonyi ajándékairól és ajándékozási szokásairól az alábbiakban. De az ajándékkal kapcsolatos tények és anekdoták után egy hosszabb írást idézünk a Képes Folyóiratban (A Vasárnapi Ujság füzetekben) 1894-ben megjelent „Egy királykisasszony karácsonyai” című hangulatos írásból. De vajon melyik királykisasszonyról lesz említés majd az írásban?

Addig is ide, vagy az alábbi képre kattintva / ezt megérintve elnavigáhatsz arra az oldalunkra, ahol igazán különleges élmény ajándékot vásárolhatsz szeretteidnek, gyermekeidnek, barátaidnak, rokonaidnak karácsonyi egyedi szövegezésű ajándék kupon formájában. Ezek között kettő olyan is van, amely Sissi életével kapcsolatos városfelfedező játékunk:

  1. Felnőtt korosztálynak a „Mentsétek meg Erzsébet (Sissi) királynét!” ajánljuk, míg

  2. Családoknak, 7-11 éves gyerkőcökkel a „Királyné és a tolvaj szabólegény” címet viselő játékunkat ajánljuk.

Ajándék ötletek névre szóló ajándékutalvány karácsonyra

  • A bécsi udvarban Sissi születésnapja megünneplését a spanyol etikett szigorú szabályai szerint, sok vendéggel, hatalmas fogadással egybekötve ülték, így a bécsi karácsonyok nem a korábbi meghitt családi légkörről szóltak. Az udvari felhajtás untatta Sissit. Viszont az 1867-es kiegyezés és koronázás után a császári és királyi család egyre többet tartózkodott a budai Királyi Palotában és a koronázási ajándékként használatra kapott gödöllői Grassalkovich kastélyban. Itt az ünnepek is más hangulatban teltek. „A bécsi udvarban a hangulat császári, Budán királyi és Gödöllőn családias” – mondta Erzsébet. „Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, Bécsben meg ott van az egész császári pereputty!” – írta Erzsébet levélben anyjának. Az ünnepek környékén Magyarországon tartózkodva Sissi élvezte az ünnepet. Gyakran megtörtént, hogy még a meglepetéseket is maga szerezte be. Inkognitóban vásárolt ajándékokat a szeretteinek, gyakran Kugler-, és Gerbeaud-féle édességeket.
  • Erzsébet számára az étkezés nem volt központi téma, mégis sokat adott arra, hogy karácsonykor, ünnepeken szépen megterített asztal köré üljenek. Magyarországon valószínűleg Herendi vagy Zsolnay porcelán étkészlettel terítettek.
    Gödöllőn, a kastély dísztermében már délután megkezdődött az ünneplés, ahol az udvarhölgyek is megjelentek. Az ünnepi asztalnál az uralkodói pár velük és az udvarmesterekkel közösen fogyasztotta el a többfogásos vacsorát. Tudjuk, hogy Sissi kedvenc desszertje a Florentiner, vagyis a Firenzei mandulás keksz volt. A gödöllői karácsonyokon Mária Valéria szívesen szerepelt, énekelt és zongorázott.
  • Több újságcikk is beszámol arról, hogy a karácsonyfa mellett miképp helyezték el az ajándékokat a fehér terítővel letakart asztalokon.
    1875-ben Mária Valéria különleges és egyedi ajándékot kapott. Szabó Samu győri lakatosmester játék takaréktűzhelyt készített számára.
    Alább olvasható a bájos történet arról, hogy 1876 karácsonyán Mária Valéria Magyarország színezett térképét készítette el felséges mamája számára. 1882-ben a királyi család Budán töltötte az ünnepeket. Mária Valéria ez alkalommal sok magyar nyelvű könyvet is kapott. Ezeket a nevelőnője vásárolta a kislány részére.
    Az 1907-es Világ-Krónika egy korábbi karácsonyról szóló beszámolója szerint a király káprázatos briliánsokból összefont tiarát adott a királynénak, Mária Valériának pedig három sor borsó nagyságú gyöngy nyakéket. Ő maga helyezte rájuk, amelyet a karácsonyestén viseltek. Később is főként ékszerek voltak az uralkodó ajándékai feleségének, felnőtt lányainak, melyeket személyesen nyújtott át nekik.
    1888 karácsonyán Rudolf különleges ajándékkal készült édesanyjának: rendkívül magas összegért vásárolt meg tizenegy Heine-kéziratot Párizsban.

EGY KIRÁLYKISASSZONY KARÁCSONYAI
Képes Folyóirat (A Vasárnapi Ujság füzetekben) 1894

„A gödöllői park zúzmarás fái némán meresztgetik lombtalan ágaikat, eltűnt már a téli örömök vidám pezsgése a park kanyargós útjairól, s a királyi kastély ódon kupolája sötéten néz a besnyői fenyvesek borongó csöndjébe. De valahányszor a karácsonyest szent áhítata felbuzdul az emberek szivében s összeolvaszt kicsinyt- nagyot, olyankor tündéremlékek káprázatától elevenedik meg az ősi kastély is, s a százados falak boldog, meghitt családi órákról regélnek.

Vajjon milyenek is lehetnek egy királyi gyermek karácsonyai? Vajjon a kis Jézuska aranyos szárnyú serege tartózkodóbb hódolattal közeledik-e a koronák elkényeztetett gyermekéhez, mint az amolyan rendes polgári származású csemetékhez? Vajjon kevesebb örömet, több gondot, vagy pedig ízesebb falatokat, fényesebb ajándékokat hoz-e neki?

A királyi udvarnak régi kegyeletes szokása szerint a karácsony soha sem múlik el a nélkül, hogy az udvari személyzet közül mindenki kisebb-nagyobb ajándékban ne részesülne. Az ajándék-tárgyakat kinek-kinek előleges megkérdezése után szabják meg. A királyné maga osztja ki, mintha azt akarnák azzal is jelképezni, hogy a szeretet legeredetibb forrása mindig a női szív.

Királyi családunk egyszerű, polgárias karácsonyi időtöltéseiről, azokról a vidám és családias ünnepekről, melyeknek főszemélye a felséges pár legifjabb, teljes magyarrá nevelt gyermeke volt, érdekes és lebilincselő képet rajzolnak a királyi nevelő, Rónay Jáczintnak eddig csak tíz példányban kiadott naplói.

Sissi, Erzsébet királyné karácsonya GödöllőElső karácsonyát a kis Valéria Gödöllőn 1875-ben ünnepelte s a gödöllői királyi lakot tündérkertté varázsolta a terem mennyezetéig érő óriási karácsonyfa, melynek ezerféle ajándéktárgyait csak egyedül neki, a kis főherczegnőnek volt szabad érintenie és kiosztania. S hogy e szabadságával mily bőkezüleg élt, azt nem egy azóta fölcseperedett gödöllői parasztgyerek emlegeti ma is büszkeséggel, a kik „Éljen Valéria!” felkiáltásokkal seregelték körül az ajándékokat osztogató magyar királykisasszonyt. Csak egy parányi czigányleányka tett kivételt, — jegyzi fel Rónay Jáczint, — a ki a besnyői úton véges-végig mindazt kiáltozá: „Éljen a kis herczegnő!”
Benn a palota fényes termeiben az udvar személyzetét, köztük Festetich grófnő udvarhölgyet, Nopcsa főudvarmestert, a trónörökös udvartartásából Latour tábornokot, gr. Festetich Visló őrnagyot, és Spindler századost, Valéria környezetéből Rónay Jáczintot, egymásután szólították be az elfogadó terembe, hol a királynénak mindenikhez volt egy kegyes szava, miközben kinek-kinek átnyújtotta karácsonyi ajándokát. Rónay ezúttal aranyba foglalt onyx burnótszelenczét kapott, mig a személyzet jelen nem levő része más utón kapta meg gazdag ajándékait.

Egy évvel utóbb, 1876 karácsonyján az alig nyolcz éves Valéria már maga is a szeretet megemlékezésével járult a karácsonyfa örömeihez, Magyarország színezett térképét készítette el felséges mamája számára. Mennyi édes, növekvő izgalommal fogott már novemberben a nagy türelmet kívánó feladathoz, közbejött betegsége mennyire aggasztotta, hogy nem készítheti el idején a meglepetésnek szánt ajándékot, mindezt apróra elmondja nevelője. Deczember 12-ikére azonban a térkép mégis elkészült s ráírhatták aranyos betűkkel az utolsó szót: „Magyarország”. Mennyivel nagyobb lőn azonban még a királykisasszony zavara, mikor felséges atyja váratlanul meglepte őt munkája közben s elmosolyodva a nagy titok fölfedezésén, megdicsérte különösen azt, hogy tekintettel voltak a megyék új felosztására is. „Vajjon nem fogja-e a papa elárulni a mamának?” kérdezgette a kis főherczegnő s nevelőjének minden ékesszólását elő kellett vennie, hogy megnyugtassa.

Ekkor már Rónay kívánságára az eddigi négy nyelvű üdvözlet helyett a kis Valériának csak két nyelven, magyarul és francziául kellett tanulnia köszöntőit. Az új évre pedig elhatározták, hogy ezúttal ő felségét a királyt is magyarul üdvözölje. A kezdeményezés nem volt minden nehézség nélküli, s mikor már minden elő volt készítve, közbejött, hogy a királyi apának a karácsonyi ünnepek után mindjárt Bécsbe kellett elutaznia. A gyermeknek nagy szeget ütött a fejébe, hogyha nem lesz ő felsége Gödöllőn, kinek fogja majd elmondani a betanult köszöntőt.

A gordiusi csomót Rónay vágta ketté, ki azt tanácsolta, hogy a bucsuzásnál kérdje meg, visszatér-e még a király azon évben Gödöllőre, és ha nem, akkor álljon bátran a középre s mondja el előre az újévi köszöntőt.
Úgy is történt, s a magyar király leánya csöppet sem habozott, hanem előlépett s derekasan elmondta első magyar köszöntőjét, mely a mily kedves, ép oly érdekes is arra, hogy mint történeti adatka, szószerint itt álljon :
„Kedves édes atyám, — így hangzott a kis főherczegnő magyar köszöntője, — nincs életemben oly nap, melyen Isten áldását ne kérném az én jó Atyámra. De ha valaha, az év első napján emelek buzgó imát az ég urához, hogy őrködjék szeretett atyám fölött s tartsa meg mindnyájunk vigasztalására és boldogságára. Az Isten meg fogja hallgatni kérésemet s e bizalommal boldog újévet kíván Valéria”.
Még azon este örvendezve közölte nevelőjével, hogy köszöntőjét hiba nélkül elmondta s „a papa megdicsérte.” Egy séta a haraszti erdőbe s egy frissiben emelt hó ember jutalmazta szorgalmát, a melyet a tudós főpap saját kezeivel állított elő.
Mikor aztán elérkezett az ünnepélyes perez, melyben az elkészített térkép a királynénak átadatott, a főpapi nevelő a szomszéd szobában várta be a fontos esemény lefolyását.

– És Valéria, — volt a királyné első kérdése, — el tudná-e mondani, mi van a térképen?

– El, ha a püspök is ide jő -, hangzott a gyermeteg válasz, mert úgy hívták a derék magyar egyházi férfiút az udvarnál. Beszólították tehát Rónayt, mire Valéria kijelölte a térképen Magyarország határait, hegyeit, folyóit, megyéit s az ország nevezetesebb városait. A királyné elégült tekintettel kisérte leánykája újját, melylyel minden fennakadás nélkül mutatott rá azonnal a kérdezett helyekre.”

Hozzászólás, vélemény