Tudtad, hogy hol található Magyarország első Erzsébet királyné szobra?

A „Mentsétek meg a királynét” Buda várbeli városi szabadulós játékunk fejlesztése során hosszas kutatás után sem találtunk Erzsébet királyné valamely szobráról három dimenziós (3D) modellt, pedig minden követ felforgattunk az interneten.

Hasonló megoldást szerettünk volna, mint amit beltéri gyerkőcös kincskereső játékunkban is alkalmaztunk: a 3D-s modell forgatható lett volna újjal a mobil kincskereső applikáción belül, és elrejtettünk volna valami titkos kódot. Itt megtekintheted, hogy mire is gondoltunk >>>

Természetesen nem hagytuk abba a kutatást, és eközben egy igazán különleges Sissi szoborra leltünk.

Magyarország első Erzsébet királyné szobra Nyirádon, az Erzsébet ligetben található!

Németh Andrásné Farkas Gabriella, a Veszprém megyei nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola intézményvezető-helyettese Sissi életét régóta kutatja, és mindent megtesz, hogy összegyűjtse és listázza a királyné szobrait egy Facebook csoportban.

Az alábbiakban Gabriella hozzájárulásával részleteket közlünk a nyirádi Erzsébet szobor Települési Értéktárba történő felvételére benyújtott javaslatából.

„Erzsébet legendája már életében hatalmasra nőtt, váratlan tragikus halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett tiszteletet, szeretet, rajongást.
A gyászhír eljutott a Zala megye határán lévő Nyirád községbe is, ahol a királyné iránti tisztelet szintén erősen élt.

A községben megjelenő Szálló Levelek 1898. szeptember 15-i számának címoldalán Polgár Béla lapszerkesztő megemlékezését olvashatjuk. A nyugalmazott szolgabíró alattvalói tiszteletét fejezte ki a meghalt királyné felé: gyászlobogót adományozott a nyirádi templomnak.
A gyász első napjaiban egész Magyarország területén keresztül szaladt a jelszó: „Szobrot a királynénak!”. A nyirádiak is adakoztak az országos szoborra, de már ekkor „megérlelődött az a hazafias eszme”, hogy lehetőség szerint itt a község határában egy kisebb szabású emlékművet állítsanak a királyné emlékének. Ezzel az első szobrot emelték az akkori egész Magyarország területén.

A döntés akkor született meg, amikor az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác
1898. őszén körlevéllel fordult az ország lakóihoz. Ebben arra buzdított mindenkit, hogy a királyné emlékét megörökítő fákat ültessenek. 1899. február 5-én a községi képviselőtestületi ülésen felolvasták ezt a feliratot és egyhangú határozat született, hogy nem csak fákat ültetnek, hanem még egy díszes mellszobrot is emeltetnek a királynénak.

A képviselőtestület megalakította a szobor bizottságot és kijelölte a liget létesítéséhez megfelelő területet.„

„Már gyűltek az adományok, március elejére a befolyt összeg alapján láthatóvá vált, hogy Polgár Béla kérése meghallgatásra talált. A ligetben a falu lakói a fák ültetésébe kezdtek, a szoborbizottság a fölállítandó szoborhoz kivitelezőt keresett. A Szálló Levelek március 9-i számában arra kérik a budapesti ill. bécsi előfizetőket, hogy tájékozódjanak, mennyibe kerül egy bronzból öntött, vagy márványból faragott 80 cm mellszobor. Először érintkezésbe léptek Gerendai A. és fia budapesti akadémiai szobrászokkal, akik hat hónap alatt készítették volna el carrarai márványból a mellszobrot. A fél év vállalási időt hosszúnak találhatta a szoborbizottság, Nyirád mindenképp az első szeretett volna lenni Erzsébet királyné megörökítésében.

Így eshetett a választás Tilgner Viktor szobrászművészre, aki ugyan már nem élt a nyirádi szoborállítás évében (t.i. 1896-ban meghalt), valószínűleg a műhelyéből származó mellszobor alapján készítették az öntvényt.
A szobrot nem magyar cégnél készítették, mert „ilyen kisebb szabású, de fényes kivitelű emlékműveket magyar iparosok és fémöntödék ma még nem készítenek.” Bronz öntvényről van szó, melyet a morvaországi blanskói fémöntöde (ma Csehország) készítette el. Egy fényképminta alapján tájékozódtak a szobor alakjáról, melyet élethűnek találtak a nyirádi szoborbizottság tagjai: „a fejére tett korona, mintha a szenvedések töviskoszorúja volna, s a mélyen beesett szemek, mintha a nyugalmát nem találó lélek kínos vergődéséről beszélnének”.

A szobor május 16-án érkezett Nyirádra, Polgár Béla szavaival „haza érkezett”. Azóta is háborítatlanul áll azon a helyen, ahova 1899-ben került. A szoborbizottság „lelkesült örömmel” szemlélte meg a remek kivitelű szobrot. Magassága 86cm és 120 kg nehéz. A szobor talapzata és oszlopa is szép kivitelű munka. Az ötven „métermázsa” nehéz kőtömböt hat szekér szállította Sümegről Nyirádra május 18-án. A kőrészleteket Pentz Mihály „előnyösen ismert” sümegi kőfaragómester készítette. Az alapkőbe okmányt helyeztek el, melyet a plébánia, tanítói kar, elöljáróság, csendőrség, postahivatal, szövetkezet és a Szálló Levelek szerkesztője írt alá. Az okmány szövege sajnos nem ismeretes számunkra.„

 

Ha érdekel Sissi élete, a magyar néphez fűződő viszonya, a Kiegyezésben játszott szerepe, a koronázás körülményei, gyermekeihez fűződő viszonya, élete Buda várában, akkor olvasd át a városfelfedező játékunk ismertetőjét, és Nyomozz Velünk! >>>